Áder János köztársasági elnök kétnapos hivatalos látogatásra Montenegróba utazott. Az államfőt Cetinjében Filip Vujanović, Montenegró köztársasági elnöke fogadta. A Balkán országai közül Montenegró áll a legközelebb az európai uniós csatlakozáshoz – jelentette ki Áder János, amikor találkozott Filip Vujanović montenegrói államfővel Cetinjében, az elnöki palotában szerdán. A magyar köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy Európa stabilitásának és biztonságának alapvető feltétele az egyértelmű uniós bővítési politika.

Áder János kiemelte, hogy a 2016-os népszavazás után Montenegró vezetése két világos célt tűzött ki maga elé, a NATO- és az európai uniós csatlakozást. Az első cél teljesüléséhez a magyar államfő gratulált, az uniós csatlakozás kapcsán pedig hangsúlyozta: Montenegró olyan jelölt, amely társadalmi feszültségektől mentes, példaértékű a szomszédságpolitikája, és komoly gazdasági gyarapodást tudott felmutatni az elmúlt években.

Leszögezte: amikor uniós partnereivel a csatlakozásra váró országokról beszél, azt szokta mondani – és ez a magyar állam álláspontja is –, hogy világos feltételekre, egyértelmű határidőkre és hatékony tárgyalásokra van szükség az unió részéről. Azt is egyértelműen rögzítenie kell az uniónak, hogy aki teljesítette a feltételeket a megfelelő határidőig, „az jöhet, az az unió tagjává válhat” – fogalmazott.

A magyar államfő szerint egy világos uniós politika messze túlmutat az adott ország személyes érintettségén. Ez Európa stabilitásának, biztonságának alapvető érdeke, az unió és vezetői szavahihetőségének fokmérője, és a Balkán stabilitásának záloga. Ezért fontos lenne ezeket a tárgyalásokat felgyorsítani – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország Montenegró csatlakozását továbbra is támogatni fogja, mert Montenegró példája ösztönzőleg hathat a többi csatlakozni kívánó országra.

Az MTI kérdésére, hogy a V4-országok jövő hét végi, magyarországi elnöki találkozóján szóba kerülhet-e Montenegró uniós integrációja, Áder János úgy felelt: három téma lesz napirenden, amelyből az egyik a Nyugat-Balkánról szóló tanácskozás. Mint mondta, kíváncsi lengyel, cseh és szlovák kollégája véleményére. „Megpróbálom meggyőzni őket arról, azt hiszem, nem leszek sikertelen, hogy azt a megközelítést vallják, amit az imént elmondtam” – fogalmazott az államfő. Hozzátette: ha ebből közös V4-es álláspont lehet, akkor ennek az unióban is komolyabb a politikai súlya.

Felidézte, hogy egy interjúban azt mondta, a Balkán puskaporos hordó. Ha megnézzük, milyen társadalmi, politikai konfliktusok halmozódtak fel, milyen gazdasági, szomszédsági ügyek vannak, akkor van tennivaló bőségesen. Ebben az Európai Uniónak elévülhetetlen felelőssége volt, és lesz a jövőben is, csak egy világos integrációs politika segíthet a hosszú távú megoldásban – tette hozzá.

Áder János arról is szólt, reméli, hogy a magyar vállalkozások a jövőben is komoly érdeklődést mutatnak majd Montenegró iránt.

Filip Vujanović elmondta, kétszeresen is hálásak Magyarországnak Montenegró integrációjának segítéséért, hiszen Magyarország jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Montenegró NATO-taggá válhasson. A békefenntartó missziókban való részvételhez is komoly segítséget nyújtott a Magyar Honvédség. A montenegrói elnök azt mondta, meggyőződése, hogy az uniós csatlakozási folyamatuk is sikeresen folytatódik.

Filip Vujanović kiemelte, hogy jelentős a magyar cégek jelenléte Montenegróban. Kiemelte, hogy a Hunguest Hotels két szállodát is megvásárolt Herceg Noviban, az OTP Bank pedig a montenegrói központi bankot privatizálta korábban. Szólt arról, hogy több mint 470 millió eurót fektettek be magyar cégek Montenegróban az elmúlt években. Tavaly több mint 34 millió euró volt a Magyarországról érkező befektetés, és a kivitel is jelentősen növekedett Magyarország felé. Arról is szólt, hogy komoly a turisztikai együttműködés a két ország között, egyre több turista érkezik Magyarországról a nyári szezonban.

A Balkánra nehezedő migrációs nyomás eddig ugyan elkerülte Montenegrót, de tavaly év elején a kormány azt kérte Magyarországtól, hogy 25 kilométernyi drótkerítéssel támogassák a határvédelmet. Ezt végül nem vették igénybe. Az ezzel kapcsolatos kérdésre a montenegrói elnök azt mondta: meggyőződésük, hogy a migrációs válság az Európai Unió és Törökország közötti viszonytól függően javulni, rendeződni fog. Remélik, hogy sikerrel jár a válságkezelés azokban az országokban, ahonnan a menekültek érkeznek.

Áder János köztársasági elnök találkozott Dusko Markovic montenegrói miniszterelnökkel és Ivan Brajovic montenegrói parlamenti elnökkel is, akikkel a kétoldalú kapcsolatok alakulását és Montenegró EU-intergációs eredményeit tekintették át.

Montenegrói látogatásának második napján Áder János köztársasági elnök Herceg Noviban koszorút helyezett el az Osztrák-Magyar Monarchia volt katonai temetőjében. A koszorúzáson részt vett Herczegh Anita, az államfő felesége, Pósa Krisztián, Magyarország montenegrói nagykövete és Magyar Csaba tiszteletbeli konzul.

A 8 ezer lakost számláló Herceg Novi Savina nevű városrészében az első világháború idején létesült osztrák-magyar katonatemető. A domboldalon fekvő temetőben akkoriban 791 katonát és haditengerészt temettek el, akiknek több mint egyötöde magyar volt, köztük az otrantói tengeri csata 15 hősi halottját is.
Az egykori sírokra később rátemettek, és ma már csak néhány katonasír található itt. 2009-ben az Osztrák Fekete Kereszt hadisírgondozó szervezet és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésével emlékhelyet létesítettek. Az itt eltemetett katonák emlékét montenegrói, magyar és német nyelvű emléktábla és két fémkereszt őrzi. Az elmúlt években több alkalommal is járt a helyszínen a magyar hadisírgondozó munkacsoport, amelyet Magyar Csaba tiszteletbeli konzul segített.

Ezt követően Kotor óvárosába látogatott a magyar delegáció. A Kotori-öböl legbelső pontján található, rómaiak alapította város és a régió természeti és kultúrtörténeti értékei az UNESCO kulturális világörökségének részét képezik. A város 4,5 kilométer hosszú falai a XIV. században épültek, építészetére és kultúrájára a XVIII. század végéig tartó velencei uralom volt a legnagyobb befolyással. A város Cattaro néven az öböllel és a hadikikötővel együtt 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. Kotor óvárosában a delegáció megtekintette a Szent Trifun római katolikus székesegyházat. 

Fényképek: 

Forrás: MTI